A plenáris ülések legfontosabb üzenetei

A konferencia minden napja egy másfél órás plenáris üléssel kezdődött, amelyen szakértők egy-egy témát boncolgattak. A témák széles skáláját érintették: éghajlatváltozás és aszálytűrés, éghajlatváltozás és fajtaszelekció, az európai piac és a termelési rendszerek változásai, termesztési innovációk és fenntartható intenzifikáció, valamint a cirok alapú emberi élelmiszerek térnyerése. Minden plenáris ülésen rendkívül aktuális előadások hangzottak el, amelyek felvázolták azokat a kulcsfontosságú trendeket, amelyek a következő években befolyásolni fogják a cirok jövőjét és a kutatást. Ezeken az üléseken lehetőség nyílt a közönséggel folytatott hosszas vitákra is, amelyek során a konferencia résztvevői közvetlenül a színpadon lévő szakemberekhez intézhették kérdéseiket.

„Az éghajlatváltozás miatt előtérbe került az ellenállóképesség és a szárazságtűrés.”

Az első plenáris ülésen Nathalie Noblet-Ducoudré (Paris-Saclay Egyetem, Franciaország) áttekintést adott a már megfigyelt éghajlatváltozási jelenségekről, és kitért arra, is mi várható a jövőbeli változások terén. „Az IPCC előrejelzései azt mutatják, hogy a globális felmelegedés 2030-ra valószínűleg eléri az 1,5°C-ot, és jó esély van arra, hogy az évszázad végére meghaladja a 2°C-ot” – mondta ezzel kapcsolatban. Megosztotta azt a véleményét, hogy ennek következtében globális szinten intenzívebb hőhullámokra, gyakoribb, intenzívebb és hosszabb aszályokra, bőségesebb esőzésekre és az éghajlati balesetek új kombinációira számíthatunk. Ebből pedig fokozott kockázatra számíthatunk a mezőgazdasági termelés és a hozzáférhetőség terén. „A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és más földhasználatok 2019-ben a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 22%-át tették ki, de jelentős mértékben hozzájárulhatnak a kibocsátás mérsékléséhez is” – osztotta meg helyzetértékelését a hallgatókkal a „Mi áll a mezőgazdaság változásainak hátterében éghajlati szempontból?” című előadásában.

Nathalie Noblet-Ducoudré
(Paris-Saclay Egyetem, Franciaország)

„Az éghajlatváltozás gyorsabb és reaktívabb nemesítési programokat tesz szükségessé.”

Graeme Hammer (University of Queensland, Ausztrália) és Laura Mayor (Corteva Agriscience, Egyesült Államok), a 2. plenáris ülés előadói kifejtették, hogy a kultúraszimuláció és a szántóföldi kísérletek kombinálásával a növénytermesztés javítása érdekében a biológiai ismeretek optimalizálhatók.

Az éghajlatváltozás olyan nemesítési programokat tesz szükségessé, amelyek képesek felgyorsítania nemesítés folyamatát annak érdekében, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Előfordulhat, hogy már olyan környezetekre is kell gondolnunk a nemesítés során, amelyek ma még nem is léteznek. Ezért válnak egyre fontosabbá a nemesítők számára a különböző előrejelzési módszerek.

Graeme Hammer
(University of Queensland, Ausztrália)

Laura Mayor
(Corteva Agriscience, Egyesült Államok)

„Az európai piac igényei és a termelési rendszerek változásai bővítik a cirok lehetőségeit“

Valérie Brochet (FNPSMS, Franciaország), Boris Parent (INRAE, Franciaország) és David Pot (CIRAD, Franciaország) európai szakértők áttekintést adtak az európai cirok értékláncról, és bemutatták, milyen nagyszerű lehetőségek rejlenek a cirokban a nemesítők, vetőmagtermelők, gazdálkodók, az ipari szereplők és a vásárlók számára is. Véleményük szerint rendkívül fontos, hogy fejlesszük a cirok kutatását és termelését, valamint, hogy növeljük a K+F beruházásokat is annak érdekében, hogy a növekvő fogyasztói igények kielégítésére diverzifikáltabb kínálatot lehessen létrehozni.

A világszerte gyorsan változó éghajlati és társadalmi-gazdasági körülményekre reagálva külön kiemelték, hogy az innováció ösztönzése és a különböző körülményekhez való alkalmazkodás megkönnyítése érdekében a cirok termesztésére és felhasználására irányuló kutatás terén aktív együttműködésre van szükség Európa és Afrika között.

Tudjon meg többet róla!

Valérie Brochet
(FNPSMS, Franciaország)

Boris Parent
(INRAE, Franciaország)

David Pot

(CIRAD, Franciaország)

„A változó fogyasztási szokások és a globális élelmiszerigények növelik a cirok mint élelmiszer-alapanyag iránti keresletet.”

A harmadik plenáris ülésen az agrár-élelmiszeripari kutatók és szakemberek, Kwaku Gyebi Duodu (University of Pretoria, Dél-Afrika), Monia Caramma (Svájc) és Earl Roemer (Nu Life Market, USA) vitatták meg a cirokalapú élelmiszeripari termékekkel és fogyasztásukkal kapcsolatos, globális tendenciákat. Megállapították, hogy a cirok mint élelmiszergabona fogyasztása növekszik a világban, mivel a cirok megfelel a diétás kritériumoknak, az új piaci lehetőségeknek és az innovatív termékek iránti fogyasztói érdeklődésnek is.

Ebben az összefüggésben a cirok alapú termelési rendszerek, amelyek minőségi élelmiszert termelnek és értéket teremtenek a gazdálkodók számára, miközben a szén-dioxid megkötése révén egyben mérséklik az éghajlatváltozási hatásokat is, ígéretes lehetőségeket rejtenek magukban az ágazati szereplők számára.

Kwaku Gyebi Duodu
(University of Pretoria, Dél-Afrika),

Monia Caramma
(Svájc)

Earl Roemer
(Nu Life Market, USA)

„A cirok teljesítményének maximalizálásához a különböző környezetekben innovatív termesztési imódokra és fenntartható intenzifikációra van szükség.”

A konferencia 4. kerekasztal-beszélgetésén két eggytemi kutató kapott szót: James Schnable (University of Nebraska, Lincoln, USA) és Dilys S. MacCarthy (Ghánai Egyetem). A két kutató három fő témára összpontosított: a meglévő fenotípusos adatok kiaknázása az innovatív termesztési módok kialakításáh, a cirok ideotípusának meghatározása és a kvantitatív genomika kombinálása a 2D és 3D mélytanulással a növények stresszre adott válaszainak jellemzésére.

A kutatók a nyugat- és közép-afrikai agrárrendszerekben a termelés és az ökoszisztéma-szolgáltatások optimalizálása érdekében szükségessé váló fenntarthatósági intenzifikációs gyakorlatokról is beszámoltak.

James Schnable
(University of Nebraska, Lincoln, USA)

Dilys S. MacCarthy
(Ghánai Egyetem)