A mezőgazdaság az éghajlati és környezeti kihívásokkal szemben.

Ez volt a témája Serge Zaka, az agroklimatológia iránt szenvedélyesen érdeklődő tudós előadásának. Serge Zaka kutatói tevékenységének a középpontjában az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása áll. A 2021-es virokkonferencián elhangzott előadásának a legfontosabb pontjai a következők:

Milyen éghajlati következményei lesznek (az IPCC forgatókönyve szerint) a +3°C-os átlaghőmérséklet-emelkedésnek a mi régióinkban?

• A Földközi-tenger medencéje lesz az éghajlatváltozás “forró pontja”; az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkenni fog.
• Ezzel szemben Közép-Európában az éves csapadékmennyiséget ez alig fogja befolyásolni. Ebben a régióban az igazi problémát a következők jelentik:
  – A csapadék eloszlása az év folyamán: télen bőségesebb „+7% víz 1°C-onként” csapadék esik, míg nyáron (amikor a növények vízigénye a legnagyobb) az eddiginél majd kevesebb.
  – A csapadék csökkent hatékonysága (a lefolyás veszélye).
• Az akár 50°C-ot is elérő, szélsőséges hőmérsékleti értékek rendszeres előfordulása kockázati tényezőként jelenik meg Európában (Dél-Franciaországban már előfordult 45°C feletti hőmérséklet).

Miért ellenállóbb a cirok a klímaváltozással szemben, mint más kultúrák?

A cirok jobban teljesít magasabb hőmérsékleten

Hogyan reagál a cirok a hőmérsékletre?

A ciroknak magasabb az az optimális hőmérséklet, amelyen a legjobban érzi magát.
A cirok magasabb hőmérsékleten jobban teljesít.

Parent et Tardieu (2012)

A cirok fejlődési ciklusa rövidebb.

A kukoricához képest a ciroknak rövidebb a fejlődési ciklusa és alacsonyabb a vízigénye.

FAO

Vízstressz esetén a cirok jobb terméshozamot ad, mint a kukorica.

Farré et Faci (2006)