Egy magyar sikertörténet kulisszatitkai

Farkas Ferenc nagy tudású és tapasztalatú agrármérnök. A keszthelyi Georgikon Agrártudományi Egyetemen végzett tanulmányai során Ausztriában és az Amerikai Egyesült Államokban volt szántóföldi, illetve baromfi szakmai gyakorlaton. 2012 júniusától az Euralis Semences magyar leányvállalatának cégvezetője, amely cirokban és szójában piacvezető a hazai piacon.

Régi kultúra, amely újbóli felfedezésre vár

Magyarországon a cirok régóta jelen van a köztermesztésben és felhasználásban különböző formában (seprű, szemes, siló), de a régi és korszerűtlen szemes cirkok magas tannintartalma miatt a takarmányozásban erősen visszaszorult a szerepe. Sajnos a mai napig sok szakember fejében még a régi előítéletek élnek, pedig a jelenleg forgalomba kerülő korszerű hibridek esetében ez a probléma már nem létezik. A másik nehézséget az okozza, hogy a 2000-es a vörös és kis részben fehér szemes cirok főleg madáreleség alapanyagaként lett termelve, amely északi export piacokra került, mivel nem adódott rá más piaci lehetőség.

Az Euralis Kft-ben 2015 környékén kezdtünk el azon gondolkozni, hogy a klímaváltozásra milyen választ tudnánk adni, mivel tudjuk azokat a partnereinket segíteni, akik gyengébb, kitettebb, aszályra hajlamos területeken gazdálkodnak. Ezeken a területeken az öntözési lehetőségek hiányában 5 évből legalább 3 évben csak veszteséggel lehet kukoricát termelni. Megnéztük a hőmérsékleti, csapadék és talajtérképeket és azt láttuk, hogy a magyarországi kukorica vetési felületének minimum 10-15%-a alkalmatlan a növény biztonságos és gazdaságos termesztésére. Itt jött képbe a szemescirok, ami 30-40%-kal kevesebb csapadékkal is beéri, kevesebb kórokozója és kártevője van, később, rugalmasabban vethető, alacsonyabb a technológiai költsége, az elérhető hozam viszont ezeken a kitett helyeken minimum azonos, de a tapasztalataink szerint inkább átlagosan 1-2 tonnával volt magasabb. 2017 kiemelkedően aszályos év volt Magyarországon, ami nagyban elősegítette a ciroktermesztés elterjedését.

Genetika és tanácsadás

Mivel a gazdálkodók részére ez egy „új” növény volt, ezért nagy gondot és kiemelt figyelmet fordítottunk rá, hogy a sikeres termesztés érdekében egy könnyen érthető, praktikus és működő technológia elérhető legyen számukra. Ezt valósítottuk meg stratégiai partnerünkkel, az évtizedes tapasztalattal rendelkező Agroszemek Kft-vel. Így közösen „fogva a gazdák kezét” sikerült nagyrészt elkerülni az ilyenkor általában előforduló gyermekbetegségeket, persze becsúsztak hibák is, de mindig tudott a gazda kihez fordulni segítségért. Ezzel a termelői bázist sikerült a szemes cirok mellé állítani, már „csak” piacot kellett teremteni a terménynek…

A feldolgozóipar is a szemescirok mellé állt!

A termelés felfutásával párhuzamosan, sőt, még azt megelőzve, számos tárgyalás, beszélgetést folytattunk a feldolgozóipar szereplőivel. Az volt a célunk, hogy megkeressük a szemescirok elterjedésének gátjait, és megismertessük a feldolgozóiparral a mostani genetika előnyeit. Ahhoz, hogy meg tudjuk őket győzni, meg kellett nekik mutatnunk, hogy a szemescirok:

1. GMO mentes
2. Gyakorlatilag toxin mentes
3. Átlagosan 20-30%-kal magasabb a fehérje tartalma, mint a kukoricának (az ajánlott technológiát betartva)
4. Gluténmentes (humán felhasználás)
5. Gyakorlatilag tanninmentes.

Kellettek olyan pionír, országosan ismert és ágazatukban meghatározó cégek, mint a Tranzit-Ker Zrt., akik bevállalták a takarmányozási kísérleteket, és a kedvező tapasztalataik alapján piacot nyitottak a szemesciroknak Észak-Kelet Magyarországon. A sikereket látva évente több és több takarmányos és kereskedő cég érdeklődött, fogott bele az integrációba, felvásárlásba, mint pl. a KITE Zrt. valamint a BONAFARM csoport. Nélkülük nincs felvevő piac, nincs kinek eladni a terményt, nincs miért termelni szemescirkot!

Párbeszéd a silócirok felhasználóival

A silócirok tekintetében hasonló utat jártunk/járunk be jelenleg, mint a szemesben. A szarvasmarhával foglalkozó cégek növénytermesztőjét nagyon hamar meg lehetett győzni, hogy silókukorica mellett a biztosra menve vessenek silócirkot is. Választ kell azonban adni a silócirok beltartalmi értékeire vonatkozó kérdésekre is. Ezért a silócirok esetében is szaktekintélynek örvendő partnereket kerestünk meg: Orosz Szilviát (ÁT Kft.), Galamb Esztert (UBM Zrt.) és a Vitál-Feed Kft-t. Így szakmailag felvértezve, támogatást kapva tudunk csak igazán sikereket elérni, és eloszlatni a cirokkal kapcsolatos előítéleteket.

Biztos siker

Az utóbbi három év tapasztalatai alapján a termelők mind bátrabban fognak bele a termesztésbe, mivel az ajánlott hibridekkel a nem ideálisan kukoricás területeken is nyereséget realizálnak. Ezeknél a gazdáknál az elmúlt évek átlagában 7-8 tonna/ha volt a hozam, de voltak olyan helyek is, ahol 10 tonna felett lett, sőt 13 tonnás eredményről is tudunk. Ehhez járult hozzá még az is, hogy a gazdák számára elérhető az elvárt minimum 10% nyersfehérje-tartalom is. A szemescirok legfőbb piaci felhasználója jelenleg az állati takarmányozás, de az export is szépen fejlődik. A silócirok tekintetében optimisták vagyunk, mivel a Vitál-Feed és partnerei által eddig végzett beltartalmi vizsgálatok nagyon pozitív eredményeket hoztak. Mi az Euralis-nál egyébként további fejlődést látunk a cirokban, nem csak a takarmányozásban, hanem a humán fogyasztásban a glutén és toxinmentesség okán is. Éppen ezért a jövőben is támogatni kívánjuk a magyar ciroktermesztés fejlesztését!

Magyarországon tehát azzal számolunk, hogy tovább folytatódik a termőterület növekedése mind a szemescirok (az elmúlt 4 év alatt a termőterület 10 000-ről több mint 30 000 hektárra nőtt) mind pedig a silócirok (ugyanezen időszak alatt a termőterület 5000-ről 15 000 hektárra nőtt) tekintetében.