Éghajlat: Az időjárási horizontunk előrejelzése

 

 

Mire számíthatunk az időjárás alakulásában a jövőben? Mit tehetünk annak érdekében, hogy mezőgazdaságunk alkalmazkodni tudjon a jövő klimatikus kihívásaihoz? Milyen szerepet fog ebben játszani a cirok középtávon? Serge Zaka, agroklimatológiai professzor szerint gyorsan kell felállítani a diagnózist, és gyorsan kell előre terveznünk és alkalmazkodnunk.

 

Hőhullám és aszály: rekordok nyara Európában

Európában és Kínában a 2022-es nyár volt a valaha mért legmelegebb, Észak-Amerikában és Ázsiában pedig a második legmelegebb1. A világszerte számos növénykultúra számára katasztrofális következményekkel járó időjárási körülmények azonban valószínűleg nem fognak javulni.

„Az éves 1,5-2 fokos globális felmelegedés mellett 2050-ben a 2022-es év már „normális” évnek számít majd. Ez azt jelenti, hogy a mai szélsőséges hőmérsékletek holnap már normálisak lesznek” – magyarázza Serge Zaka, agroklimatológus. „A szélsőséges éghajlati jelenségek tehát messze túlmutatnak majd azon, amit idén tapasztaltunk.” A kutató szerint nem várhatunk tovább, még ma el kell gondolkodnunk, és meg kell fontolnunk, milyen közép- és hosszú távú alkalmazkodási stratégiát választunk. Ennek érdekében több lehetőséget is fel kell térképezni a jövő mezőgazdaságának előkészítése érdekében.

Az elkövetkező években a 2022-ben mért hőmérséklet lesz a norma. Nem várhatunk tovább az alkalmazkodással.”

Több megoldás párhuzamos fejlesztése

1. Új fajták

„A már létező genetikákon végzett munka lehetővé teheti számunkra, hogy új, ellenállóbb fajtákat fejlesszünk ki. Ennek a megoldásnak azonban az egyik akadálya az idő hiánya: egy új genetika piacra kerülését 7-10 év kutatómunka előzi meg, ami az éghajlatváltozás ritmusához képest meglehetősen lassú fejlődés.”

 

 

2. Új növények bevezetése

Cirok, mohar, köles… Ezek a most fejlesztés alatt álló növényfajták képesek jobban alkalmazkodni a jövőbeli éghajlati viszonyokhoz. Fokozatos éghajlati átmenet időszakát éljük, így a cirok egyre nagyobb szerephez jut” – magyarázza Serge Zaka. „Aszályos körülmények között a cirok termelése nő, míg a kukoricáé csökken.” Éppen ezért a cirok fontos átmeneti növény, különösen szélsőséges körülmények között, ugyanis a cirok a legkönnyebben kiszáradó és legkevésbé mély talajokat is képes kihasználni.

„Ha azonban a növénynek rendelkezésre áll víz, a cirok sokkal kevesebbet terem, mint a kukorica. Még ha abból indulhatunk is ki, hogy 30 év múlva a kevésbé mély talajokon a cirok többet fog teremni, mint a kukorica, akkor is ki kell alakítanunk a kukorica és a cirok közötti hosszú távú komplementaritást.”

 

3. Gazdasági ágazatok fejlesztése

Az agrárklimatológus szerint az „új” fajtákkal kapcsolatos nemesítő munkát a gazdasági ágazatok fejlesztésével párhuzamosan kell végrehajtani: „Az államnak képesnek kell lennie befektetni ezekbe az új ágazatokba, és az ipari szereplőknek is be kell fektetni ezekbe az ágazatokba” – teszi hozzá Serge Zaka.

 

«  Hosszú távon ki kell alakítanunk a kukorica és a cirok közötti komplementaritást.” »



4. A talajvédő mezőgazdaság ösztönzése

“A talajvédő mezőgazdaság élettel telítettebb talajt hagy maga után, amely több vizet képes tárolni. Gondoljunk csak a hosszabb vetésforgóra vagy az állandó növénytakaróra.”

 

 

5. Befektetés a digitális gazdálkodásba

„A víz- és nitrogénkészletekkel való jobb gazdálkodás, a rövid és hosszú távú éghajlati kockázatok előrejelzése és megelőzése… A digitális mezőgazdaság fejlesztésével a gazdák jobb eszközöket kaphatnak a kezükbe terményeik védelmére” – magyarázza Serge Zaka. „Ma már léteznek olyan alkalmazások, mint például az ITK által kidolgozott „Prevent”, amely képes előre jelezni a fagy epizódokat, illetve amely a veszteségek elkerülése érdekében eszközöket ajánl.”

„Több megoldási lehetőség is létezik, de nincs olyan megoldás, amely önmagában minden problémát képes lenne megoldani” – vonja le a következtetést a kutató. „Egyszerre kell dolgoznunk az összes megoldáson, csak így biztosíthatjuk a jövő éghajlatára való átállást. És erről most kell gondolkodnunk, nem pedig akkor, amikor 2050-ben már a szakadék legszélén állunk. Ezeket a megoldásokat középtávon, a jövő nemzedékek számára kell mérlegelni.”

  1. Forrás: National Centers for Environmental Information (NCEI), 2022. szeptember 14. (https://www.ncei.noaa.gov/access/monitoring/monthly-report/global/202208).