A középpontban: a cirok értékesítési lehetőségei

PÁRIZS, január 17. A CIROK A HUMÁN TÁPLÁLKOZÁSBAN

„A ciroknak számos felhasználási lehetősége van a humán táplálkozásban. Ezeket azonban még meg kell ismertetni.”

Az FNPSMS (Sorghum ID) és Céréales Vallée által a cirok és a humán táplálkozás apropóján megrendezett eseménynek ez volt a fő tanulsága. A közel harminc résztvevő között voltak vetőmag-előállítók, tárolók, francia, belga, olasz és holland élelmiszeripari cégek. A francia fajtakínálatról és a cirok értékesítési lehetőségeiről szóló előadást követően sor került a humán táplálkozásban adódó lehetőségekről. A humán élelmiszerek valós lehetőséget jelentenek a cirok számára, hiszen a cirok számos piaci tendenciához csatlakozhat: előtérbe kerültek a gluténmentes élelmiszerek, és a fogyasztókat érdeklik az újfajta gabonák (piaci rés). A cirok felhasználása ezen a piacon számos formát ölthet, mint amilyen a liszt, a pattogatott cirok, a kenyér, a tortilla vagy az alkohol (a kínai szesz, a Baiju, illetve a sör). Ezeket azonban meg kell ismertetni! Vannak olyan kezdeményezések, amelyek már testet öltöttek, mint például az olasz Nutracentis.com tésztái, amelyet a szakma támogatásával egyéb megvalósulások is követhetnek.


BAZIEGE, JANUÁR 21. MÉRLEG 2018.

„Vegyes év volt.”

Az Arvalis Növénytani Intézet kezdeményezésére 2019. január 21-én Baziège-ben, a francia ciroktermő terület szívében került sor a cirokágazat évértékelésére. Erre az eseményre közel ötven termelő, technikus, vetőmag-előállító és növényvédelemmel foglalkozó cég jött el. Az esemény célja a 2018-as év értékelése volt.

Yannick Carel bemutatta a világpiaci adatokat: a volumen enyhén csökkent (kicsivel 60 MT alá süllyedt), csökkent a cirokkereskedelem (az USA és Kína között folyó kereskedelmi háború következménye), és a fogyasztás is (az elmúlt 5 év legalacsonyabb raktárkészletével).
Jean-Luc Verdier megvonta a francia mérleget: nőtt a termőterület (több mint 61 000 ha), változott a termőterület eloszlása (a hagyományos termőterületről (Occitanie) elmozdulás Nouvelle Aquitaine és a központi régiók felé, ahol a termőterület megkétszereződött), a hozamok stabilak voltak (5,6 T/ha, mint 2017-ben), míg az egyes régiók között jelentős különbségek adódtak (volt, ahol a hozam 8 T/ha körül alakult, máshol azonban problémák adódtak (héliotis).

A nap zárásaként a Sorghum ID tartott előadást az európai és francia szinten folytatott promóciókról.


BUDAPEST, JANUÁR 23-26. AGROMASHEXPO KIÁLLÍTÁS.

„A magyar gazdák számára a cirok a jövő kultúrája”

Sok, a Magyarországon még kevésbé ismert cirok iránt érdeklődő termelő látogatott el a Sorghum ID standjához az Agromashexpo Kiállításon. Sok termelő meggyőződése az, hogy a ciroknak van jövője Magyarországon, ugyanis néhány év óta a tavaszi vetésű gabonák a klímaváltozás miatt nehézségekkel küszködnek, a cirok pedig jó alternatívát kínálhat. Ehhez azonban ki kell alakulnia a felvevőpiacnak, és néhány tévhitet el kell oszlatni. Még sokan nem tudják, hogy a nemesítők munkája nyomán az európai cirokban 30 év óta nincsen tannin, méghozzá a cirokmag színétől függetlenül nincsen.

Mindennek ellenére a ciroktermelés növekedésnek indult Magyarországon: 2018-ban a termőterület megkétszereződött: 2017-ben 5000, míg 2018-ban több mint 11 000 hektáron termett cirok. Néhány jelentős piaci részesedéssel rendelkező magyarországi integrátor, mint például a KITE, elkezdte a termeltetést és felvásárlást, elsősorban a baromfitakarmányozással összefüggésben.


MOSZKVA, JANUÁR 29. A CIROK A BAROMFITAKARMÁNYOZÁSBAN

„A ciroknak helye van a baromfitápokban”

A Sorghum ID jelen volt az 1996 óta fennálló, magas szintű moszkvai MVC: Cereals – Mixed Feed – Veterinary szakmai kiállításon, ahol számos előadássorozatra került sor. Az egyik témája a „Baromfitenyésztés és takarmányozás” volt.
A programsorozatot Bobyleva Asszony, az orosz baromfiszövetség elnöke nyitotta meg a „növekvő baromfiágazat” című előadásával, amelyben hangot adott annak, hogy „még nem érte el az 1980-as évek szintjét”. Cél az egészségügyi normák betartásával Európa és Ázsia felé való export. Másik célkitűzésként megjelent az új piacok, például a biotermelés kérdése. Számos orosz és európai szakértő tartott előadást az antibiotikumok csökkentéséről és a táplálék-kiegészítők alkalmazásáról a baromfitenyésztésben.

A Sorghum ID előadását közel ötvenen hallgatták meg, köztük termelők, takarmánygyártók és újságírók. A Sorghum ID bemutatását követően a hangsúly a cirok felhasználási lehetőségeire került a baromfiágazatban, számos teszteredménnyel alátámasztva. Külön hangsúlyt kapott az a tény, hogy az európai cirokban 30 év óta nincsen tannin. Az előadóhoz sok kérdést intéztek, nevezetesen a cirok bekeverési arányairól a receptúrákban.

Folytatjuk?

A cirok agronómiai hatásai, ahogy a termelők látják

Igen, van cirok tannin nélkül!