Optimistán tekintek a cirok franciaországi jövőjére

Julie Toussaint (kutató, tudós) a doktori disszertációja kapcsán fedezte fel magának a mezőgazdaságot, és azóta sem tágított tőle: a fajtakutatás- és kifejlesztés vált a fő profiljává, majd később a cirok keltette fel az érdeklődését. „Meggyőződésem, hogy a holnap mezőgazdasága a vetőmagoknak és a fajtaválasztéknak köszönhetően tud majd szembenézni a jövő kihívásaival, és ebből a szempontból a cirok a jövő gabonája.” A Semences de Provence és az Eurosorgho (vezető európai ciroknemesítő program) keretében Julie Toussaint teljes egészében ennek az ügynek szenteli magát.

A cirok a vérünkben van

A Semences de Provence Dél-Franciaországban működő vetőmagforgalmazó cég, amelynek célja, hogy a termelőket specifikus talaj- és éghajlati viszonyok igényeit kielégítő vetőmaggal lássa el. Ebből kifolyólag már a kezdetektől olyan fajtákat helyezett előtérbe, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal szemben, és jobban hasznosítják a talajban hozzáférhető vizet. „Ennek köszönhető, hogy a cirok lett a vezető termékünk, amely napjainkra már a teljes tevékenységünk 60 százalékát teszi ki.”

Diverzifikálás, hozam és megtérülés – ezek a francia termelőket leginkább motiváló faktorok

Történelmileg Dél-Nyugat-Franciaország a szemescirok hazája, a koraibb fajták piacra kerülésével azonban a termőterület északabbra tolódott, így napjainkban a szemescirok hódító útra indult Közép-Nyugat-Franciaországban is. „A termelők motiváltak, azonban a sikeres termesztés érdekében bizonyos technológiákat, különösen a gyomirtási módszereket el kell sajátítani. Azokon a területeken, ahol egy helyi szereplő (integrátor) is jelen van, a termőterületek erőteljesebben növekednek, ami hozzájárul ahhoz, hogy a termelők kísérletet tegyenek a cirokkal, amelynek termesztése nagyon eltér a kukorica termesztésétől” – összegzi Julie Toussaint. A termelőknek az a törekvése, hogy takarmánynövényekből (egyszeri betakarítású szilázscirok) biztonságosabbá tegyék az ellátóláncot, illetve a minőségi BMR és PPS többszöri betakarítású új fajták sokféle felhasználási lehetősége elősegíti a ciroktermesztés fejlődését, így egyes állati takarmányozási szektorokban a cirok vált a fő kultúrnövénnyé.

A ciroktermesztés jó anyagi lehetőségeket is kínál, hiszen megoldást jelent az éghajlatváltozás kihívásaival szemben, a vetésforgóban új, diverzifikálási lehetőséget kínál, illetve a szélsőséges éghajlati események vagy a károkozók sújtotta hagyományos kultúrnövények kiváltására is alkalmas. „A cirok nagyon korrekt anyagi előnyökkel jár, ami különösen igaz azokban a régiókban, ahol nem lehetséges öntözni, és amelyekben egyre gyakoribbá válnak az aszályos időszakok. Franciaországban a szemescirok ára a kukoricáéhoz képest 5 euróval kevesebb. Azonban a cirok hektáronkénti bekerülési költsége alacsonyabb, mint a kukoricáé. Bár a ciroknak szüksége van az alapvető talajmegmunkálásra és a gyomirtásra, termesztése nem feltétlen kíván kezdő műtrágyázást, rovarirtást és csigariasztást. A cirok esetében tehát könnyen elérhető a gazdaságos megtérülés.” Ezen túlmenően a ciroktermesztés munkaidőben is „takarékosabb”, hiszen – miként azt Julie Toussaint is kiemeli – „a vetést és a gyomirtást követően a betakarítás előtt már nem kell további beavatkozást végrehajtani”.

Ami pedig a hozamokat illeti: igaz, hogy az időjárás, a talajviszonyok, valamint a technológiai ismeretek függvényében a cirok hozama jelentős eltéréseket mutathat (hektáronként 20 és 110 mázsa között mozog), de általában kielégítőnek mondható. A szemescirok hozama hektáronként 55 mázsa körül mozog: 2019-ben 51,2, 2018-ban 53, 2017-ben pedig 57,8 mázsa volt*. Az egyszeri vagy többszöri betakarítású szálascirok esetében a fajta, illetve az elérni kívánt célértékek (UFL, cukor, keményítő, hozam) függvényében figyelhetők meg különbségek. Vannak olyan magas energetikai potenciálú fajták, amelyek esetében az UFL meghaladja az 1-et, és amelyeknek a szárazanyag-hozama hektáronként 10-15 tonna; más fajták esetében a „volumen” előállítása a fő cél, ezek akár hektáronként 20 tonna szárazanyag-kapacitással is rendelkeznek. „Ezek a hozamértékek jelzésértékűek, hiszen a talaj- és éghajlati viszonyok a hozamot jelentősen befolyásolhatják”, hívja fel a figyelmünket

Rusztikusság, stabilitás és életerős szárba szökkenés

A szemes- és takarmánycirok vetőmagok genetikájával és minőségével kapcsolatos termelői elvárások lesősorban a rusztikusságra irányulnak, ugyanis a rusztikus fajtáknak stabil a hozama, a kelésnél a növény megfelelően életképes, azaz gyorsan befedi a sorközöket, amivel csökkenti a gyomirtás igényeit, ráadásul jó a szárazságtűrése is (ez a „stay green”, az a tulajdonsága a ciroknak, amely többé-kevésbé minden fajtát érint). A nagyon korai cirokfajtáknál figyelembe kell venni, hogy északibb tájakon éjszaka hűvöseb lehet, (< 12°C), és ezzel a cirok esetében számolni kell. „A betegségekkel és a károkozókkal szembeni ellenállásról viszont a termelők kevesebbet szólnak, ugyanis a cirok Franciaországban csak kevéssé kitett a gombák és a rovarok támadásának.”

A fajtaválasztáskor a termelők a beltartalmi értékeket nézik, azokat pedig a tenyésztett állatok szükséglete határozza meg. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a dőlés elleni ellenállóképesség is fontos faktor.

Egy jobb piaci értékesítési lehetőségek

A takarmánycirokkal szemben, amelyet közvetlenül a termőterületen hasznosítanak, a szemesciroknak számos piaci értékesítési lehetősége van. Mivel helyben alacsony a hasznosítása (mindössze a francia termelés 5 %-a megy közvetlenül baromfi- vagy sertéstenyészetbe), a szemescirok elsődleges felhasználási területe az állati takarmánygyártás (a termelés 30 %-a). A takarmánygyártók a cirkot a receptúrákba integrálják, mivel kedvező az ára, és magas a fehérjetartalma (+ 1,5 % a kukoricához képest). A délnyugati termőterületen a cirok takarmánytápban való hasznosítása hosszú hagyományra nyúlik vissza, de egyre elterjedtebb a többi termőterület esetében is.

A francia cirok nagy része megy exportra, főleg Spanyolország irányában, ahol a fehérhúsú baromfi tenyésztésében a francia ciroknak jó az értékesítési potenciálja. Az elsősorban vizuális téren magasabb minőségi elvárásokat támasztó madáreleség-szektor is fejlődik mind a fehér, mind pedig a vörös szemű cirok esetében, a fő desztinációk pedig Anglia, Belgium és Hollandia. Kirajzolódóban vannak egyéb, az innovációra épülő piacok is: humán élelmezés (sör, liszt, stb.), ipari felhasználás (metanizálás, üzemanyagok, bioanyagok, stb.). „Divatba jött a cirok, és ennek nem csupán az alacsony víz- és input-anyag igénye az oka, hanem mert számos egyéb piacot is meghódított (gluténmentes és alacsony a glikémiás indexe): meggyőződésem tehát, hogy a cirok kezében még számos ütőkártya van a közeljövőt illetően! Mivel egyre több ipari felhasználó keresi a cirkot, olyan pozitív spirál van beindulóban, amely Franciaországban a ciroktermesztésnek fényes jövőt jósol.” A termőterületeknek a pár év óta megfigyelhető növekedése tehát továbbra is fenntartható. Így már érthető, Julie Toussaint miért látja olyan optimistán a cirok jövőjét Franciaországban!

* (vidéki forrás)