A cirok hatékonyan működő gyökérzetének és párologtatási szabályozásának köszönhetően kiemelkedően jól hasznosítja a talajban található vizet. Vízigénye elég alacsony (4-500 mm),és jól tűri a szárazságstresszt. Közepesen mély talajban a többi tavaszi kultúrához képest a cirok vízigénye egyértelműen kisebb.
A cirok felhasználásával csökkenteni lehet egyes kártevők által képviselt nyomást. Egyebek között a cirok elismerten fonalféreg-ellenes hatású. Éppen ezért olyan területeken termeszti k, ahol túl nagy a Diabroti ca (Nyugat-Európa) és Macrophomina (Dél-Európa) nyomás.
Marco Bergami olasz termelő többek között azért illesztette be a cirkot a vetésforgójába, mert ezzel is tudatosan reagál a klímaváltozásra. A kezdeti, ilyen irányú indíttatásán túl azonban egy motiváló és megtérülő kultúrát fedezett fel a cirokban.
100-150 kg nitrogén és et 60 kg P, K elegendő a legjobb hozam eléréséhez. Ennek egy nagy része a betakarítást követően visszakerül a talajba:40 % nitrogén, 80-85 % kálium és 20-30 % foszfor. A kijutt atott mennyiséget az elvárt hozamszint alapján kell meghatározni.
Rendkívül fejlett gyökérzetének, nyári viszonyok közötti fejlődési kapacitásának és jelentős biomassza-növelő képességének
köszönhetően a cirok számos előnnyel rendelkezik a vetésforgóban: nyári talajvédelem, illetve jelentős talajfedő tulajdonságából adódóan a cirok után vetett kultúra gyomok elleni védelme. A tavaszi vetés előtt a cirok a tél során képes korlátozni a talaj erózióját és a nitrogén kimosódását a talajból, ezáltal elősegíti a jó talajszerkezet megőrzését.
A cirok egyik sajátossága, hogy a kukoricához és a cukornádhoz hasonlóan ún. C4-es növény. Ennek a mechanizmusnak köszönhetően a cirok még száraz időjárási viszonyok és magas hőmérséklet ellenére is a legjobb fotoszinteti záló hatást éri el.
