Ismeri a cirok vetőmag szénlábnyomát?

Erre a kérdésre keresi a választ az a vizsgálati program, amelyet 2021-ben indítottak Argentínában a szemes és takarmánycirokra vonatkozóan. A cél kettős: a vetőmagok értékének növelése a szénlábnyomuk szempontjából, valamint a fenntarthatóság iránt elkötelezett mezőgazdasági ágazatok támogatása.

 „A cirok kulcsszerepet játszhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdasági ágazatokban.”

Ez a meggyőződése Tomas Sundbladnak, az argentin Advanta Sorghum Carbon projekt vezetőjének. 2. Cirok világkonferencián tartott beszédében kifejtette, hogy miért gondolja ezt!

2 évnyi kutatómunka nyomán megérkeztek az első eredmények.

Az Advanta 2021-ben kezdte meg a vetőmagtermesztés szénlábnyomával kapcsolatos munkáját. „Először is meg akartuk ismerni a vetőmagtermesztés szénlábnyomát nemzeti szinten” – magyarázza Tomas. „Elemzéseinkből kiderült, hogy Argentínában a vetőmagtermesztés szénlábnyoma 0,77 kg CO₂ ekvivalens kilogrammonként. Ez a fele a globális referenciaértéknek, amely 1,79 kg CO₂ eq/kg vetőmag (forrás: Agri-footprint 4.0). De még ennél is tovább akarunk menni, és ennek érdekében két egymást kiegészítő célt tűztünk ki magunk elé.

A vetőmagok szén-dioxid-semlegessége felé…

„Először is, tovább szeretnénk csökkenteni vetőmagjaink karbonlábnyomát, és a fennmaradó részre kompenzációs stratégiákat kívánunk bevezetni. Konkrétan az a célunk, hogy szén-dioxid-semleges vetőmagzsákokat kínáljunk a gazdáknak.”

… és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdasági termesztés felé

„A termesztés fenntarthatóságára is pozitív hatást szeretnénk gyakorolni. Ennek érdekében a genetikai kutatás felé fordulunk. Szándékunk, hogy olyan továbbfejlesztett hibrideket kínáljunk a gazdáknak, amelyek csökkentik a növény szénlábnyomát.

Az elmúlt két évben több ezer hektárnyi gabonaföldről származó adatot elemeztünk öntözetlen körülmények között és különböző termelési technikákkal (növénytakarással vagy anélkül, különböző típusú szerves input-anyagokkal, különböző módszerek kombinálásával stb.) Az eredmények biztatóak. Azt mutatják, hogy a cirok jól teljesít a kritikus évben, és jó szemtermés/alacsony szén-dioxid-kibocsátás aránya miatt érdekes alternatívának bizonyulhat.

Kiszámítottuk a takarmányciroksiló szénlábnyomát is. Az eredmények itt is kedvezőek a szárazanyag, az oldható fehérje vagy a metabolizálható energia kilogrammonkénti szénlábnyomát tekintve a kukoricasilóhoz képest. Ezért az a meggyőződéfünk, hogy a cirok kulcsszerepet játszhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdasági láncok fejlesztésében, amely olyan ágazatokban jelenthet hozzáadott értéket, mint a hús- és tejtermelés vagy a bioüzemanyagok (bioetanol és biogáz).”