A cirok előnyei a vetésforgóban

Vegyünk példaként egy rövid ciklusú, elsősorban őszi-téli vetésen alapuló vetésforgót, mint amilyen a repce, őszi búza és őszi árpa vetésforgója (Közép-Franciaországban, Burgundiában és Poitou Charente-ban ez a hagyományos vetésforgó). Ebben az esetben a cirok bevezetése a vetésforgó időbeli kiterjesztését jelenti. A cirok „igazi” tavaszi, kései (május közepi) vetésű kultúra, szemben a februárban vetett tavaszi árpával és a fehérje borsóval. Ez a 3 hónapos eltérés felborítja a pázsitfűfélék, mint például a perje és az ecsetpázsit ciklusát, mivel a hamisvetés a cirok elvetését megelőzően fejlődik ki. Ennek köszönhetően az érintett gyomnövények magállománya csökken. A cirok másik előnye a gyomirtásban az, hogy a vetésforgóban szereplő többi kultúrán (repce, őszi búza és őszi árpa) nem használható hatóanyagú gyomirtóval lehet kezelni, aminek köszönhetően jobban kézben lehet tartani a gyomnövények rezisztenciájából adódó problémákat. A cirok beiktatásával tehát a vetésforgóra vetítve csökkenthető a kezelési gyakoriság.

A cirok tökéletesen illeszkedik két gabonanövény közé: beiktatható az árpa után és a búza elé. Nincsenek különös ellenjavallatok. A cirok után vetett búza és durumbúza esetében azonban különös figyelmet kell fordítani a fusariosis kockázatára, és érdemes ellenállóbb fajtákat választani.

A cirok másik pozitív hozadéka a vetésforgóban a talajba kijuttatott szerves anyag mennyisége. A cirok által megtermelt növénytakaró olyan jelentős, hogy a földbe való visszakerülésével hozzájárul a jelenlévő flóra és fauna táplálásához: ez pedig pozitív hatással bír a talaj élővilágára és a biológiai sokszínűségre.