A cirok egyre több tért hódít …

Egyre több termelő lát fantáziát a ciroktermesztésben. A cirok ugyanis egyszerre jelent diverzifikációt, és ad választ az éghajlatváltozás kihívásaira (ne feledjük, hogy a termőterületek 85 %-át nem öntözik!). Szintén meggyőző érv a cirok mellett a csillagos cirok genetikájának köszönhető egyre növekvő hozam. Ennek köszönhetően a cirok termőterülete egyre nő, és a beszállítói lánc is egyre biztonságosabb. A Sorghum ID nagyon biztatónak látja ezt a tendenciát, és az Európai Bizottság támogatását is maga mögött tudva a ciroktermesztés jövőjén munkálkodik.

A termőterület immár a második egymást követő évben is nő

A 28-ak Európájában 2018-ban a cirok termőterületének jelentős emelkedése volt megfigyelhető, majd a termőterület növekedése 2019-ben sem állt meg. A Sorghum ID becslése szerint 2019-ben a szemes cirok termőterülete 174000 ha, míg 2018-ban 145000 hektárról takarítottak be cirkot. A takarmánycirok esetében is hasonló fejlődés figyelhető meg: 2019-ben a takarmánycirok termőterülete 86400 ha, 18 %-kal több, mint 2018-ban (73400 ha).

Ukrajnában a szemes cirok termőterülete 25%-os növekedést mutat, és eléri az 54000 hektárt. Oroszországból nem kaptunk megbízható adatokat, így nem tudunk pontos számadatokat adni sem a szemes, sem pedig a takarmánycirok termőterületét illetően, a jelzőszámok azonban itt is növekedést prognosztizálnak.

A Sorghum ID Iránban is aktív, ahol 65000 hektáron várható ciroktermés (szemes és takarmány): 2018-hoz képest ez 40 százalékos növekedést jelent. Törökországban megközelítőleg 2000 hektáron termesztenek elsősorban takarmánycirkot.

A termőterületek növekedésének magával kellene vonnia a volumennövekedést is, de erről még korai lenne nyilatkozni, annál is inkább, mert az éghajlati viszonyok országonként rendkívül eltérőek voltak: a cirok szempontjából Közép- és Kelet-Európában kedvezően alakultak, míg Nyugat-Európában az aszály és kánikula többszöri együttes előfordulása negatívan hatott a cirok fejlődésére.