A cirok a svájci projekt középpontjában: a szántóföldtől a tányérig

Az idén hároméves időtartamra indított svájci Risorgo projekt célja, hogy mintegy tizenöt cirokfajta leírását valósítsa meg annak érdekében, hogy technikai és gazdasági szempontból dokumentálja az ebből a gabonaféléből készült élelmiszerek előállításának és feldolgozásának valamennyi szakaszát. Monia Caramma, a fenntartható élelmiszerekkel foglalkozó kutató és a program partnere mesél nekünk a Risorgo projektről.

Az első vetésre idén tavasszal került sor Svájc déli részén, Ticino tartományban, ahol az éghajlat Észak-Olaszországhoz hasonlóan enyhe. „A hároméves kutatási programhoz mintegy tizenöt cirokfajtát választottunk ki” – magyarázza Monia Caramma, a fenntartható élelmiszerekre specializálódott kutató. „Ezek a fajták a főbb nemzetközi vetőmagos cégektől származnak, mint az Advanta, a Lidea, a KWS, a RAGT és a Venturoli. A kiválasztott fajták közül négyet 1-1 hektáros parcellán vetnek majd a kiválasztott gazdaságokban, míg a többit kisebb parcellákon tesztelik majd. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy agronómiai szempontból megfigyeljük az adott fajtákat, kiszámítsuk a termelési költségeket, finomítsuk a technikai útmutatásainkat… a teszt lezárultával pontos válaszokat adhatunk majd azoknak a gazdáknak, akik még mindig haboznak, hogy belevágjanak a ciroktermesztésbe.”

A feldolgozási folyamatot hátráltató tényezők kiküszöbölése

De ez még nem minden! A helyi élelmiszeripari szereplőkkel együttműködve a tesztparcellákon termesztett cirkot megszárítják, hántolják, zselatinizálják, őrlik és péppé alakítják. „A projekt lényege, hogy nem csak a kiválasztott cirokfajták agronómiai és táplálkozási előnyeire összpontosítunk, hanem a feldolgozási módszerek finomítására is. Célunk az, hogy ciroklisztből tésztát állítsunk elő, és előkészítsük az utat más élelmiszeripari termékek, például kekszek, növényi alapú italok, rágcsálnivalók és egyéb termékek számára” – teszi hozzá Monia Caramma. A feldolgozás során két akadályba szoktunk ütközni: a zsírsavak lebontása és a zselatinizáció. Ha ezt a két akadályt le tudjuk küzdeni, több élelmiszeripari szereplő is érdeklődik majd a cirok iránt. A betakarított tételeket úgy fogjuk kezelni, mintha egy élelmiszeripari K+F intézetben dolgoznánk. Egyetlen adatot sem hagyunk majd figyelmen kívül!” A projekt célja nem csupán az, hogy a gazdáknak megmutassák a ciroktermesztés megvalósíthatóságát, hanem az is, hogy az élelmiszeripar figyelmét is felkeltse a cirok iránt. „Az első évben száraztésztát fogunk készíteni, és méréseket végzünk a zselatinizált cirok rugalmasságával kapcsolatban” – folytatja. „Bármennyire triviálisnak is tűnhet, emulgeálószerek és kötőanyagok nélkül a száraztészta az egyik legnehezebben előállítható termék. Célunk, hogy adalékanyagok nélkül itt 100% cirokból készült száraztésztát állítsunk elő.”

Egy projekt – több partner

A Risorgo projekt egy olyan kezdeményezés eredménye, amelyet az Agroscope, a svájci szövetségi kormány agronómiai kutatással foglalkozó kompetenciaközpontja és az Agridea Agridea, a svájci mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő független kompetenciaközponttal közösen koordináltam” – magyarázza Monia Caramma. „A projektre a Szövetségi Mezőgazdasági Hivatal (Ofag) által kiírt pályázati felhívásokon való részvétellel pályáztunk és nyertünk támogatást. A Sorghum ID feladata a termelési költségek kiszámításában való segédkezés lesz.”

Agroscope