2024 – Visszatekintés egy atipikus évre
2024 nem volt könnyű év a francia ciroktermesztők számára. A vetéstől a betakarításig az időjárás igazi kerékkötőnek bizonyult. Íme egy visszatekintés erre a tanulságokkal teli évre!
A közel 125 000 hektárral, ebből 35 000 hektár takarmánytermelésre szánt területtel a cirok vetésterülete 2024-ben jelentősen nőtt Franciaországban. „Ez részben annak köszönhető, hogy 2023 őszén a termesztési feltételek nagyon nehezek voltak, ezért 2024 tavaszára több terület is felszabadult a ciroktermesztésre” – jegyzi meg Aude Carrera, az Arvalis ágazati koordinátora. Az országos termőterület 38%-ával továbbra is a Midi-Pyrénées régió áll az élen, ezzel megelőzi Aquitániát (29%) és a Centre régiót (15%), ahol 2024-ben nagymértékű növekedést tapasztalhattunk.
Rossz termesztési feltételek már a vetéstől kezdve
A terméshozamot tekintve az országos átlag 48,7 q/ha – szemben a 2018 és 2023 közötti 50,8 q/ha átlaggal(1) -, amelyet jelentős regionális eltérések tarkítanak: 2024-ben az északi területeken jobb vetésátlagot mértünk, mint a déli régiókban. A tavaszi szüntelen esőzés miatt a vetés mindenhol késett. Az első vetéseknél a körülmények nem voltak túl kedvezőek, és a gyomirtásra sem volt igazán lehetőség. A talajkártevők, például a drótférgek és a csigák is súlyosabb károkat okoztak. A cirok fejlődése a ciklus elején tehát nem volt problémamentes, ráadásul a nyári időjárás is szélsőségesnek bizonyult: július közepéig rendszeres esőzések áztatták a talajt, majd augusztus közepéig nem hullott csapadék. A nyár folyamán a hőmérséklet szokatlanul alacsony szintre csökkent, a hőhullámok pedig ritkák voltak. A napsütéses órák száma is a szokásosnál alacsonyabbak volt. „Ezért a virágzási szakaszok elhúzódtak és a betakarítás is kitolódott” – foglalja össze Aude Carrera. Voltak olyan parcellák, amelyeken a cirok nem tudott beérni, ezért a betakarítás nehézkessé, sőt adott esetben lehetetlenné vált.”
A „bugavirágzat-balesetek” 2024-ben gyakrabban fordultak elő
Az év másik szembetűnő jellemzője a virágzással, azaz a növény „termékenységével” kapcsolatos „balesetek” nagy száma volt: szokatlanul magas volt a bugában hiányzó szemek, illetve a rendellenes, rosszul kitöltött vagy deformált szemek száma. „Délnyugat-Franciaországban a területek 5-15%-át érintette ez az anomália, és egyes esetekben a terméskiesés meghaladta az 50%-ot” – magyarázza Aude Carrera. Ezzel szemben a Rhône-Alpes és a Centre-Val de Loire régiót úgy tűnik, hogy viszonylag megkímélte ez a jelenség. Számunkra fontos volt megérteni, mi áll e jelenség hátterében, ezért 100 gazdálkodó körében felmérést végeztünk. Egészen bizonyos, hogy nem egy, hanem több okkal kell számolnunk, néha egyazon parcellán belül is”. Bár a tünetek egy része a Heliothis jelenlétére vezethető vissza – a szemek „megrágásának” nyoma ezt egyértelműen bizonyítja -, ez nem mindenhol van így. A szakember által említett egyéb lehetséges okok között szerepelnek más kártevők is, például a poloskák, vagy a cirok növekedésének kulcsfontosságú szakaszaiban bekövetkező éghajlati események: a virágzáskor fellépő hideg vagy a virágzás alatti magas hőmérséklet. A vetés időpontja is szerepet játszhatott, és úgy tűnik, hogy a leginkább érintett kultúrák a későbbi vetések voltak. Azonban ez nem volt kizárólagos, hiszen a jelenség a korábbi vetési időpontoknál is előfordult. Egy másik felvetett hipotézis szerint a ludas a hormonalapú gyomirtó szerek túl késői, a már jól fejlett növényekre történő kijuttatása miatt fellépő fitotoxicitás – ráadásul a kijuttatást nagy hőmérséklet-ingadozás követette. „Az a legvalószínűbb, hogy több tényező együttes jelenlétével állunk szemben” – a tanulmány ezt a végkövetkeztetést vonta le. A vizsgálatot 2025-ben is folytatni kell, és a lehető legtöbb adat begyűjtése érdekében új termőterületeket is be kell vonni.
(1)Forrás: Agreste